Mi a kötelesrész?

A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és feleségének járó minimum részesedése az örökhagyó vagyonának terhére. A Ptk. a kötelesrészt kötelmi jogi igényként kezeli, amely igény az örökhagyó halálával keletkezik, de a kötelesrészre jogosult tulajdonképpen hagyatéki hitelezőnek tekinthető, akinek kötelmi jogi jellegű és elsősorban pénzkövetelésre irányuló igénye támad az örökösökkel – és végső esetben bizonyos megajándékozottakkal – szemben.
Ennélfogva csak azon az alapon, hogy sérti a kötelesrészre jogosultak igényét, az örökhagyó végrendelete nem lesz érvénytelen.

Kik jogosultak kötelesrészre?

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
További fontos tudnivaló, hogy az öröklésből történő kiesés – a kizárás esetét és a kötelesrészt fenntartó lemondási szerződést kivéve – a kötelesrészből történő kiesést is jelenti.

A családtagok az alábbi sorrendben jogosultak kötelesrészre:
1.) a leszármazók a kiesés sorrendjében, a helyettesítés elve szerint
2.) a házastárs:
a.) a leszármazók vagy ági örökösök mellett korlátozott haszonélvezeti jog formájában
b.) leszármazók hiányában és az ági vagyon kivételével az egész hagyatékkal szemben
3.) a szülők:
a.) leszármazók hiányában: az ági vagyonnal szemben a házastárs haszonélvezeti jellegű köteles részével együtt
b.) leszármazók és házastársak hiányában: az egész hagyatékkal szemben

Hogyan lehet valakit kizárni a köteles részből?

Az öröklésből történő kiesés – a kizárás esetét és a köteles részt fenntartó lemondási szerződés esetét kivéve – azzal a következménnyel jár, hogy a köteles részre jogosult a továbbiakban köteles részre sem tarthat igényt. Ennek eszköze a kitagadás.

Az örökhagyó kitagadási joga alapján, kizárólag végintézkedésben és csak a törvényben felsorolt valamelyik ok megjelölésével a kötelesrészre jogosultat megfoszthatja a kötelesrészétől. A kitagadás relatív kiesési ok, ezért ha az örökhagyó a kitagadott személy leszármazóját is meg kívánja fosztani kötelesrészétől, úgy a leszármazót is érvényesen ki kell tagadnia.

A kitagadás oka lehet, ha a köteles részre jogosult:

– az örökhagyó után öröklésre érdemtelen,
– az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el,
– az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el,
– az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette,
– erkölcstelen életmódot folytat,
– akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetését még nem töltötte ki,
– a tőle várható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá,
– nagykorú leszármazót az örökhagyó kitagadhatja a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is,
– A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot,
– a házastárs akkor is kitagadható, ha házastársi kötelességét durván sértő magatartást tanúsított az örökhagyóval szemben.

A kiesési oknak a valóságban is fenn kell, hogy álljon. A kitagadás alapjául megjelölt ok alaptalanságát annak kell bizonyítania, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni kíván vagy egyébként tehertől mentesülne. A kitagadás okát ezzel együtt a végintézkedésben kifejezetten meg kell jelölni.

A kitagadás megbocsátása:
Ha a kitagadás alapjául szolgáló okot az örökhagyó megbocsátja, majd később olyan végrendeletet ír, amelyben az örököst mégis kitagadja, a kitagadás érvénytelen. Az örökösnek köteles részre van joga, úgy mintha az örökhagyó kizárta volna az öröklésből.
Ha az örökhagyó az örököst végrendeletében kitagadja, majd később megbocsátja a köteles részre jogosult magatartását, ezzel a kitagadás hatálytalanná vált. A köteles részre jogosult így teljes törvényes örökrészre is igényt támaszthat.

Hogyan tudom kiszámítani a rám eső kötelesrész összegét?

1.) A kötelesrész kiszámítása a kötelesrész alapjának a meghatározásával kezdődik.

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni. A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.

Az adományok juttatáskori tiszta értéke

Az adományok csak az állagörökösök köteles részének alapját növelik. A házastársat haszonélvezet alakjában megillető kötelesrész alapjául csak a hagyatékban meglevő vagyontárgyak szolgálnak. Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg. A bírói gyakorlat a forgalmi érték (az adományozás és az öröklés megnyílta között időben történő) módosulását rendszerint figyelembe veszi.

Nem tartozik a kötelesrész alapjához
– az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke (ingatlan esetén ez az időpont az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéstől számít)
– az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott
– a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke
– a házastárs, az élettárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke
– az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
– az érvényes tartási (életjáradéki) szerződéssel lekötött vagyontárgy a köteles rész alapjának kiszámításánál nem vehető figyelembe.

A házastárs vonatkozásában a köteles részre való jogosultságot az érvényes házasságkötés keletkezteti.

A gyermekek esetében a kötelesrészhez való jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból származó, illetőleg a házastársak által örökbefogadott gyermek esetében a házasságkötés, egyébként pedig a gyermek fogamzása.

A köteles rész mértéke:
Mekkora a kötelesrész mértéke az állagörökösök esetében?
Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak harmada illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

Mi az a betudás?
A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (betudás).
Ha a kötelesrészre jogosult az öröklésből kiesett, leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni mindannak az adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenő kapott. Több leszármazó az adományt a hagyatékban való részesedésének arányában köteles betudni. Az örökhagyó a betudást – kifejezett nyilatkozattal – elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti. Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

Kiktől követelheti a kötelesrészre jogosult a kötelesrész kiadását?

A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek. A szerződéses örökös a kötelesrész kielégítéséért nem felel. A hagyományost e tekintetben csak tűrési kötelezettség terheli. A más hagyatéki hitelező sérelmével kielégített hagyományos a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint felel a hitelezővel szemben, amennyiben a hitelező az örököstől kielégítést nem szerezhetett.
A kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek. Ez a szabály természetesen csak azokra vonatkozik, akik részére nyújtott ingyenes juttatást a köteles rész alapjához hozzá kell számítani.
Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke határozza meg. Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel. Ez vonatkozik mind az örökösök, mind a megajándékozottak felelősségére.

A kötelesrész kielégítéséért tehát az örökösök is juttatásaik arányában felelnek és nem egyetemlegesen. E kivételtől eltekintve az örökösök köteles részért való felelőssége azonos az egyéb hagyatéki tartozásokért fennálló felelősségükkel, tehát elsősorban a hagyaték tárgyaival felelnek (cum viribus felelősség). Ha a hagyaték tárgyai nincsenek meg, felelősségük a hagyaték értékéig (pro viribus felelősség) áll fenn.

Ugyanakkor, aki juttatásban részesült, a kötelesrész kielégítéséért a juttatás egész értékével felel. A kötelesrészre jogosult azonban a juttatásnak csak azzal a részével felel, amely törvényes örökrészét meghaladja. A kötelesrészre jogosult házastársa, leszármazója és ennek házastársa mentesül a felelősség alól annyiban, amennyiben valamennyiük juttatásának értéke a kötelesrészre jogosult juttatásának értékével együtt sem haladja meg a kötelesrészre jogosult törvényes örökrészét. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a kötelesrészre jogosult igényét házastársával, leszármazójával, illetőleg ennek házastársával szemben érvényesíti. A törvényes örökrészt ezekben az esetekben a kötelesrész alapja szerint kell számításba venni.

Hogyan érvényesíthetem köteles rész iránti igényemet?

Mivel a köteles részre jogosult nem lesz törvény szerinti jogutódja az örökhagyónak, ezért követelését külön kell érvényesítenie a hagyatéki eljárásban vagy szükség esetén külön perben. A kötelesrész iránti igény öt év alatt évül el és válik bíróság előtt érvényesíthetetlen követeléssé.

Milyen formában kaphatom meg az engem illető kötelesrészt?

A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti. Természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata. Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását.
A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a kötelesrész kiadása esetében a megmaradó vagyon a házastárs korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni. Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak a kötelesrészen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet, hogy a jogosult csupán a kötelesrészét kapja meg, ha a korlátozást vagy terhelést a kötelesrész tekintetében is el nem fogadja.