Az öröklés előfeltételei

Mi szükséges ahhoz, hogy örökölhessek?

(Az alábbiakban relevánsnak tűnő fogalmak értelmezésére is sor kerül, mert nyilvánvalóságuk ellenére e fogalmak korántsem annyira magától értetődőek, mint ahogy azok első pillantásra látszanak.)

Az örökséget az örökös abban az esetben szerezheti meg, ha az alábbi három feltétel együttesen fennáll:

1.) Halál ténye: A tulajdonos halála. A halál bekövetkezésének időpontja kiemelkedő jelentőségű az öröklési jogban, ugyanis az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. A halál időpontjától függ a jogutódok személye is.

2.) Öröklési képesség és szerzőképesség. Az Öröklési képessége egybeesik a polgári jogi jogképességgel. A Polgári Törvénykönyv. alapján “Magyarországon minden ember jogképes. Jogai és kötelezettségei lehetnek”. A méhmagzat is rendelkezik öröklési képességgel, ez azonban feltételes. A méhmagzat ugyanis csak akkor örökölhet, ha élve születik.
A szerzőképesség fogalma tulajdonképpen arra a kérdésre ad választ, hogy az öröklési képességgel rendelkező személy ténylegesen megszerezheti-e a hagyatékot vagy annak ráeső részét. Ilyen korlátozás vonatkozhat például a külföldi állampolgárra termőföld öröklése esetén vagy fegyverviselési engedéllyel nem rendelkező személyre lőfegyver öröklése esetén.

3.) Nem áll fenn kiesési ok

Milyen esetben nem juthatok hozzá az örökségemhez?

Kiesési ok fennállta esetén az örökösként vagy hagyományosként megjelölt személyt örökösként illetve meghatározott esetekben kötelesrészre jogosultként figyelmen kívül kell hagyni. A következmények súlyára tekintettel csak a törvényben felsorolt okok vezethetnek kizáráshoz, amelyek a következők lehetnek:

Kiesik az öröklésből
a) aki az örökhagyó előtt meghal;
b) aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg;
c) aki az öröklésre érdemtelen;
d) aki lemondott az öröklésről;
e) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott;
f) aki az örökséget visszautasította.

a) aki az örökhagyó előtt meghal

Természetesen az örökösnek túl kell, hogy élje az örökhagyót. Ez a látszólag evidensnek tűnő tény az alábbi jogi problémát vetheti fel. Abban az esetben, ha egy katasztrófa során többen hallnak meg, akik egymással rokoni kapcsolatban állnak, a törvényes öröklés tekintetében az elhalálozási sorrend minden egyes esetben külön bizonyítás kérdése. A kérdés azért lényeges, mert ez határozza meg, hogy az öröklés milyen sorrendben alakul, ami egymástól lényegesen eltérő megoldásokhoz vezethet.

b) aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg;

Törvény alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
Az életközösség megszakadása előtt tett végintézkedés alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, kivéve ha a körülményekből az következik, hogy az örökhagyó végintézkedését azért nem vonta vissza, mert házastársát az életközösség megszakadása ellenére is juttatásban kívánta részesíteni.
Ha a házastársak között az öröklés megnyílásakor életközösség nem állott fenn, az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére csak az hivatkozhat, aki a házastárs kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől, illetőleg más tehertől mentesülne. Tehát ez a kiesési ok hivatalból – a bíró vagy a közjegyző által – nem vehető figyelembe.

A külön élő házastárs öröklési jogviszonya az alábbiak szerint alakul:
a) törvényes öröklés esetén és köteles részi igénynél a kiesési vélelem fennálltát a körülmények alapján kell megítélni.
b) az életközösség megszakadása előtt tett végintézkedés esetében a kiesést vélelmezni kell.
c) az életközösség megszakadása után tett végintézkedés alapján a volt házastárs mindenképpen örököl.

c) aki az öröklésre érdemtelen;

Érdemtelen az öröklésre
a) aki az örökhagyó életére tört (élet kioltására irányuló szándékos magatartás);
b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte;
c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

Aki ezen cselekmények valamelyike alapján érdemtelenné válik, elveszti a jogát arra, hogy az örökhagyó hagyatékából bármilyen jogcímen részesedjen. Sem örökrészre, sem hagyományra, sem kötele részre nem tarthat igényt.
Az érdemtelenségre vezető magatartások az örökhagyó élete vagy a halála esetén bekövetkező öröklés rendje ellen irányuló magatartások. Csak a törvényben meghatározott esetekben tekinthető az örökös (hagyományos) érdemtelennek.

Az érdemtelenségre hivatkozni kell, és csak az hivatkozhat rá, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga is örökölne vagy a végintézkedéssel reá rótt teher alól mentesülne.

Megbocsátás
Az örökhagyó az érdemtelenségre vezető magatartást megbocsáthatja tekintet nélkül arra, hogy az eredetileg ki ellen irányult. Megbocsáthat továbbá az a személy is aki ellen az érdemtelenségre vezető magatartás irányult. A megbocsátott magatartás érdemtelenségi okként nem vehető figyelembe.

d) aki lemondott az öröklésről;

Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben, egészben vagy részben lemondhat az öröklésről. A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt ugyanúgy lehet megtámadni, mint a végrendeletet.
Lemondásra csak az örökhagyó életében kerülhet sor. Mivel szerződésről van szó, ezért erre a Polgári törvénykönyv kötelmi jogi szabályai vonatkoznak. Alaki feltételek esetében tehát elegendő az egyszerű írásba foglalás, azonban az akaratbeli hibákra már a végrendeletre vonatkozó szabályok az irányadóak! Természetesen a cselekvőképességre vonatkozó szabályokat és gyermek esetén a szülő képviseleti jogának terjedelmét is figyelembe kell venni. A lemondás terjedelme tekintetében a szerződő felek szabadon megállapodhatnak.

e) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott;

Kizárás az örökségből:
Az örökhagyó a törvényes örökösét egyoldalú nyilatkozatával (kifejezetten vagy más személy megnevezésével) – indoklási kötelezettség nélkül! – kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárás egyetlen korlátja az, hogy a kötelesrészre jogosultat az örökhagyó a kötelesrészétől nem foszthatja meg.
Ha az örökhagyó az kívánja, hogy az öröklésre jogosult még kötelesrészben sem részesüljön, akkor e személyt ki kell tagadnia.

Kitagadás
Végrendeletében az örökhagyó a törvényben felsorolt valamely okra hivatkozva a kötelesrészre jogosultat kirekesztheti az őt egyébként törvény alapján megillető kötelesrészből. A kitagadás csak azzal szemben áll fenn, akit az örökhagyó megjelölt.

f) aki az örökséget visszautasította.

Az örökhagyó halála után az öröklésről lemondani már nem lehet. Ekkor már csak visszautasításnak lehet helye. Az államot, mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.

Az örökösnek egyértelműen el kell döntenie, hogy kíván-e örökölni vagy nem, a hagyaték tárgyai közül nem válogathat. Ugyanakkor a törvény e szabály alól egy szűk kivételt enged. A mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel külön is visszautasíthatja.

A visszautasítás jogáról való lemondás a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel történik. A visszautasítás nincs határidőhöz kötve, a közjegyző azonban határidőt is tűzhet a visszautasító nyilatkozat megtételére. A nyilatkozatnak egyértelműnek és vitathatatlannak kell lennie, azt nem lehet sem feltételhez sem időhatárhoz kötni.

Ha az örökös az öröklés megnyílta után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza. A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokba vételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt is, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által bármely érdekelt kérelmére kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.

Visszautasítás esetében a jogosult nem jelölhet meg öröklő személyt. Örökrészét a törvény szerint következő örökösnek kell átadnia.

Ha valaki kiesik az öröklésből, helyette ki örököl?

Az örökös személyét
A.) törvényes öröklés esetében a törvény határozza meg
B.) végintézkedésen alapuló öröklés esetén:
a.) ha az örökhagyó helyettes örököst nevez, a helyettes örökös ennek hiányában
b.) a törvényes helyettes örökös jut hozzá az örökséghez, ennek hiányában
c.) a növedékjog érvényesül, e nélkül
d.) a törvényes öröklés szabályai jutnak érvényre

-> Törvényes öröklés
-> Ügyvédi kapcsolat
-> Főoldal